Igor álma a Loki kispadja!

Igor álma a Loki kispadja!

Bogdanovics Igor a 24 meccses győzelmi szériáról, a barátságról és nagy álmáról, a DVSC kispadjáról!

– Elképesztő sorozatot produkál a Hajdúböszörmény csapata a Szertár Sportbolt Megyei első osztályú bajnokságban, a 24 meccs, 24 győzelem önmagáért beszél. Mi a sikerek kulcsa – kérdeztük az egykori hétszeres jugoszláv válogatott csatártól, a HTE edzőjétől, Bogdanovics Igortól.

– Ha röviden szeretnék válaszolni, akkor azt mondanám jól működnek a dolgok.

– Mindössze ennyi lenne a titok?

– Az én csapatomban jó emberek játszanak, remekül egészítik ki egymást, ezen a szinten nagyon jó játékosok. Ha nyolcan elindulnak egy irányba, a többiek is arra fognak menni. Nincsenek klikkek, nincs széthúzás.

 Érte is küzdenek a játékosok

 – Pedig a bajnokság kezdete előtt a DVSC II tűnt a favoritnak, s a Nyíradonyt tartották a kis Loki legnagyobb riválisának. Ehhez képest nyolc pont az előnyötök a DVSC előtt.

– Az őszi, Nyíradony elleni győzelem után tartottunk egy bulit, akkor jött oda hozzám az egyik játékos és az egész csapat nevében azt mondta, hogy értem is küzdenek a pályán.

– Ez sokat elárul a labdarúgók mentalitásáról. Visszakanyarodva a százszázalékos produkcióhoz, nem nyomasztó egy ilyen sorozat?

– A meccseken érezzük, hogy mindenki ellenünk akar bizonyítani, de ez megtisztelő számunkra. A felnőtt futballban minden meccs éles, minden eredmény számít, minden egyes alkalommal meg harcolnunk a győzelemért.

– A Berettyóújfalu ellen majdnem megszakadt a csodálatos sorozat.

– Igen, a 93. percben lőttük a győztes gólt. Beszéltem a meccs után Szitkó Robival, a BUSE edzőjével, aki azt mondta, hogy ők még nem játszottak ilyen jól. Nem mentegetőzni akarok, s ezzel nem csökkentem jól játszó ellenfelünk érdemeit, de nálam a 18 pályára lépő játékosból ketten nyújtottak átlagos produkciót. Mégis sikerült valahogy belőni azt a gólt, amivel megszereztük a három pontot, s ha nem is ment jól a futball ezen a napon, tettünk érte. Az egy rossz nap volt, de a fiúk maguk mögött hagyták.

 Készen állnak az NB III-ra

– A bajnokság kezdete előtt mi volt az elvárás a csapattal szemben?

– Nem kérte senki, hogy ebben az évben nyerjük meg a bajnokságot. Az volt a cél, hogy három éven belül jussunk fel az NB III-ba. Hogy így állunk az a játékosok érdeme.

– Több szakemberrel is beszélgettem, s mindenki azt mondta, hogy a HTE a legszervezettebb, legjobban felépített csapat a megyei első osztályban

– Örülök, hogy így látják, jól esik az elismerés. Ehhez munka kell, s ezek szerint jól dolgozunk! De a böszörményi foci nem csak a felnőtt csapatból áll. Az utánpótlás fejlődése is fontos, nálunk minden egyes korosztály jó helyen áll, sok jó edző dolgozik, jó játékosokkal. Ehhez pedig kellenek a megfelelő feltételek, amelyek megteremtéséért köszönet jár a klub és a város vezetőinek.

– Készen áll a csapat, a klub az NB III-ra?

– Ez kérdés majdnem mindennap előkerül, barátok, ismerősök is sűrűn kérdeznek erről. Konkrétan majd akkor kell beszélni róla, amikor eljutunk odáig, hiszen még a bajnokságot sem nyertük meg, s akkor nem is beszéltem az esetleges osztályozóról. De azért válaszolok a kérdésre, ahogy most áll a történet igen, készen állunk az osztályváltásra.

– Hosszú távra tervezel Hajdúböszörményben?

–  Előbb játékosként, majd edzőként 2010 óta itt vagyok, nagyon jól érzem magam a városban, a klubnál, megkaptam mindent, amire szükségem van, ilyen közegről álmodhat egy edző. A szakmai munkához Hegedűs Gábor minden feltételt megteremt. De te is tudod, hogy az edző élete napról-napra változhat, így most csak a bajnokságból hátralevő néhány meccsre tervezek. A legfontosabb, hogy mindent meg tudok beszélni a vezetőkkel, s biztos vagyok benne, hogyha egyszer elmegyek, akkor is korrekt lesz minden.

Szeretne a Loki edzője lenni!

– A távlati tervek között szerepel a DVSC kispadja?

– Ez az álmom, nagyon szeretnék egyszer a Loki edzője lenni! Persze azt is tudom, hogy ehhez idő kell. Ősszel kezdem az A-licences tanfolyamot, s szeretném a pro-licencet is megszerezni. S persze azzal is tisztában vagyok, hogy lépésről-lépésre kell haladni!

– A régi társakkal tartod a kapcsolatot?

– Persze, hogy tartom. Összejárunk, kispályázunk és sokat beszélgetünk.

– Sándor Tamás csapata a Sényő is sokáig százszázalékos volt Szabolcs megyében, aztán becsúszott egy döntetlen. Azóta tudod cukkolni Tobét.

– Eszembe se jut ilyesmi. Majd ha meglesz a harmincból, harminc akkor elmondhatom, hogy király csapatom van! A Sényő pedig megnyerte az Amatőr Kupát, ami nagyon nagy eredmény, Tobe büszke lehet a csapatára!

– Május elsején nagy rangadó vár rátok a Nyíradony ellen.

– Úgy fogunk odamenni, hogy igenis van veszíteni valónk. Nagy rangadó lesz, remélem jó játékkal, s ha nyer az ellenfél, akkor gratulálni fogunk nekik!

– Több évtizedes barátság fűz Habi Ronaldhoz. A vérzivataros időkben is példát mutattatok a világnak, hiszen egy szerb és egy horvát ember állt ki egymás mellett jóban, rosszban. Nem sajnálod, hogy nem szerepelhettetek együtt a magyar válogatottban?

– Erről még nem beszéltem, de majdnem összejött a dolog. Amikor Lothar Matthäus volt a szövetségi kapitány, leült velünk beszélgetni, s elmondta, hogy számítana ránk. Aztán Habi megsérült, a német szakember távozott, mi pedig nem lettünk magyar válogatottak. De talán kárpótol minket az élet, s egyszer együtt dolgozhatunk egy nagy klubnál. Mondjuk a Lokinál! Tovább dolgozunk, tovább álmodunk!

Bereczky Attila

Új termékek

Legfrissebb hírek

No products

To be determined Shipping
0 Ft‎ Tax
0 Ft‎ Total

Prices are tax included

Check out